A karbamid (urea) N46% a legkoncentráltabb szilárd nitrogén műtrágya, mely vízben rendkívül jól oldódik, ezáltal mind talajba juttatva, mind permetező (levél)trágyaként egyaránt felhasználható. A karbamid amid-nitrogénje hosszabb hatástartalmú. Biokémiai folyamatok során alakul át ammónium- nitráttá és az átalakulás folyamán keletkező metabolitok a talajból nehezen mosódnak ki, ezért e termék kiválóan alkalmas alaptrágyázásra. 0,5-1%-os oldat formájában alkalmas lombtrágyázásra is, mivel vizes oldata nem perzseli a növényt. Főként kalciummal jól ellátott, levegős, élénk mikrobiológiai életű talajok esetében javasolt. A talajt savanyítja. Mészindexe -80-as érték.
A karbamid a világon a legnagyobb volumenben gyártott műtrágya . A karbamid éves gyártási volumene eléri a 180 millió tonnát. A legnagyobb gyártó országok sorrendben: India, Oroszország, Indonézia, USA, Kanada és feljövőben Kína. A karbamidról tudni kell, hogy nemcsak műtrágya hanem az iparban is használt sokoldalú vegyianyag. (Műgyanták, ragasztók, fermentációs folyamatokban N tápanyag, füstgázok NOx semlegesítő adaléka mint adblue.)
A karbamidból prillezett és granulált forma érhető el. Beltartalmát tekintve nincsen különbség a két formuláció között, nagy általánosságban elmondható, hogy a prillezett karbamid szemcsemérete 1-4 mm a szitált minta 90%-ában, míg a granulált karbamid esetében ez a szám 2-5 mm tartomány.
Gyakori dilemma a felhasználók körében, hogy mennyi időnek kell eltelnie a vetőágyba bedolgozott karbamid kijuttatása és a vetés ideje között. Ismert tananyag, hogy a agrár szakkönyvek és szakcikkek kiemelik a karbamid csírázásgátló hatását, ezért a javaslat az, hogy a karbamidot célszerű két héttel hamarabb kijuttatni a vetésidő előtt.
Tegyük rendbe ezt a kérdést: A karbamid nem, csak a karbamidban található biuret szennyeződés az, ami csírázásgátló. (A biuret 2 molekula karbamid kondenzációs vegyülete.) A múlt században a karbamid gyártástechnológia még nem tette lehetővé olcsón és nagy tömegben az alacsony biuret -tartalmú karbamid elterjedését. A gyártástechnológia fejlődésével, a mai karbamid termékek már csak alacsony, maximum 1-1,2% biuret-tartalommal készülnek, sőt az EU-ban a műtrágya célú karbamid forgalomba hozatalának feltétele alacsony biuret-tartalom, amit ráadásul rendelet ír elő.
A csírázásgátló hatás, túl a karbamid biuret-tartalma mellett nagyban függ a talaj hőmérsékletétől és a kijuttatott műtrágya dózisától is. (Magasabb dózis, több biuret) Hideg, hűvös és nedves talajban a gátló hatás erősebb, melegben kevésbé. Azok a karbamid dózisok, melyek az 1970-es-80-as években kerültek kijuttatásra az ún. szocializmus időszakában, (vö. olcsó energia, olcsó KGST cserekereskedelem stb.) a mai megváltozott termelési költségszerkezet és a szigórúbb környezetvédelemi szabályzók miatt már nem alkalmazhatók.
Összegzésképpen elmondható, hogy a mai alacsony biuret-tartalmú karbamidok és azok átlagosan hektáronként 150-350 kg /ha dózisú használata során esetlegesen jelentkező csírázásgátló hatás - szemben a régi gyártástechnológiájú karbamidokkal jóval kisebb kockázattal jár. Jelen sorok írója több mint 20 éves agrártermelési múlttal a háta mögött soha nem találkozott ilyen problémával még akkor sem, ha előző nap dolgozta be a karbamidot a vetőágyba és másnap már kukoricát vetett.
Gyakori vitatéma és sokszor kritika tárgya a szilárd karbamid kalászosokban vagy repcében történő fejtrágya célú felhasználása. A folyékony nitrogénnel történő fejtrágyázás bevett gyakorlat, a felhasznált folyékony N-oldatok általában 50%-ban karbamidot tartalmaznak. Az én tapasztalataim és információim alapján elmondhatom, hogy több termelő is használ szilárd karbamidot fejtrágyázási célra. . Ehhez azt az egyszerű szabályt alkalmazzák, hogy minél korábban, hidegben, lehetőleg közelgő csapadékhullás előtt fejtrágyáznak. (Ez a módszer célravezető a többi műtrágyaféleségre is.) A bizonytalankodóknak és kétkedőknek azt tudom mondani, hogy a szántóföldi növénytermesztés ideális szakma a kísérletezéshez bármely technológia tesztelésére. Számoljunk és mérjünk. Egy táblát pl. elfelezünk, egyik felében az egyik- a másik felében pedig a -másik módszerrel dolgozunk. Az értékelhető eredmény érdekében egy ismétlés persze nem árt egy másik parcellán, de az aratási hozamok minden kérdésre választ fognak adni.
A közelmúltban elindult és egyre inkább terjedő inhibitorokkal bevonatolt karbamid gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy a készítmény a karbamid hatástartalmát elnyújtja, ezáltal a kijuttatott hatóanyag hasznosulás javul. Alkalmazása esetén -amennyiben fejtrágyaként használjuk- egy fejtrágyázás elhagyható,(inkább célszerű a korai egydózisú kijuttatás a hűvösebb idő és a tél végi csapadék + nagy harmat valószínűsége miatti gyors beoldódás miatt), de ennél is jelentősebb hatás, hogy a mérések szerint az inhibitorral kezelt karbamid ammónia elillanásának mértéke 30-40 %-kal kisebb lehet mint hagyományos karbamid esetében.
A jövőben várhatóan egyre nagyobb arányban fog terjedni az inhibitált karbamid részaránya az EU-ban, amit a környezetvédelmi szabályzók szigorodása is fog kikényszeríteni. A karbamid talajtrágyaként történő alkalmazása során a legjelentősebb ammóniaveszteség-csökkentő tényező az azonnali talajba dolgozás, mert ez akár 60-80 %-kal csökkenti az ammónia formájában jelentkező veszteséget. Emiatt inhibitor alkalmazása esetén is fontos a mielőbbi talajba történő bedolgozás. Az ökölszabály az, hogy amit aznap kiszórunk azt dolgozzuk is be a magágyba. Nem véletlen hogy a leírt technológia az AÖP pontvadászati listájában egy pontot ér.
Általános felhasználási javaslata a talajvizsgálati értékek és műtrágyázási terv ismeretében:
- elsősorban kukorica alá magágyba dolgozva 150-350 kg /ha dózisban
- másodsorban napraforgó, egyéb tavaszi vetésű növények alá 80-150 kg/ha dózisban.
Kalászosokban nagyon korai fejtrágyaként 1-300 kg /ha dózisban. Legjobb hatását hidegebb időben közvetlen csapadékhullás előtt kijuttatva érjük el.