A kálium műtrágyákat a világ különböző geológiai káliumsó-lelőhelyeiből bányásszák, a leggazdagabb lelőhely a kanadai Saskatchewan tartományban található. A két legnépszerűbb kálium műtrágya, amelyet ezekből a sólerakódásokból nyernek, a kálium-klorid és a kálium-szulfát. A közönséges szántóföldi műtrágyák közül a kálisó az egyetlen termék melyet bányásznak és a tisztításon kívül más eljárásnak nem vetik alá. (nincs kémiai átalakítás) A 60%os kálisó kémiailag kb. 90%-ban kálium-kloridot és 10%-ban nátrium-kloridot (konyhasó) tartalmaz. Az éves kálisó gyártás világviszonylatban 60-70 millió tonna között ingadozik. A legnagyobb gyártók sorrendben: Kanada, Fehéroroszország, Oroszország, USA, Kína, Németország.
A kálium (K) a növények számára nagy mennyiségben szükséges alapvető tápanyag. A kálium nem válik a növényben található sok összetett szerves molekula részévé. Számos funkcióját szabad ionként mozogva látja el, például szabályozza a növényi víznyomást (szárazságtűrés fokozása) aktiválja az enzimeket, kiegyensúlyozza az elektromos töltéseket, szállítja a cukrokat és keményítőket. A szántóföldi növények közül a káliumra leginkább érzékeny növények a kukorica, napraforgó, szója, repce, cukorrépa, míg a gabonafélék kevéssé.
Annak idején én még azt tanultam az egyetemen, hogy a cukorrépa alá nem használható a kálium-klorid tartalmú műtrágya mert a répa érzékeny a kloridionra. Az eladási tapasztalataim azt mutatják, hogy a cukorrépások márpedig veszik a répa alá akár magában, akár NPK formájában. Úgy látszik nem szólt senki a répának erről.
Általános felhasználási javaslata a talajvizsgálati értékek és műtrágyázási terv ismeretében, elsősorban kalászosokban és repce kultúrákban talajba dolgozva alap műtrágyaként:
- kukorica: 200-300 kg/ha
- napraforgó: 200-300 kg/ha,
- repce: 150-250 kg /ha
- szója: 200-300 kg /ha