Az ammónium-nitrát (AN) N34% a nitrogén műtrágyák „fekete báránya”. Ezt a jelzőt azzal érdemelte ki, hogy nemcsak műtrágya de robbanószer is egyben, ezért a szállítása, raktározása szigorúbb elbírálás alá esik. Műtrágya szerepe ettől függetlenül is jelentős, hiszen éves gyártási mennyisége világviszonylatban 15-20 millió tonna között mozog és így bőven felülmúlja a MAS éves gyártási mennyiségét. Legnagyobb gyártók mennyiségi sorrendben: Oroszország, Ukrajna, Lengyelország, USA és Üzbegisztán.
Az ammónium-nitrát elsősorban fejtrágya, előnyös tulajdonsága hogy a karbamidhoz képest nem történik párolgási ammónia veszteség, ezért nem is kezelik inhibítorral. Kiszórást követően -remek vízoldékonysága miatt - rendkívül gyorsan hasznosul. Egyik hátránya hogy nagymennyiségű csapadék esetén kimosódhat a talajból, mivel a nitrátionok lazán kötődnek a talajkolloidokhoz. Másik hátránya, hogy savanyítja a talajt, ezért inkább a semleges vagy enyhén lúgos talajokon történő alkalmazása javasolt elsősorban fejtrágyaként. Mészindexe: -60-as érték.
Az ammónium-nitrát felhasználási aránya hazánkban sokat csökkent az elmúlt években, ami elsősorban annak köszönhető hogy veszélyesége okán szállítása ADR engedélyhez kötött, ömlesztve nem is forgalmazható. A kevésbé tájékozott termelők és felhasználók körében elterjedt egy tévhit is, nevezetesen az, hogy az ammónium-nitrát tárolása-felhasználása engedélyhez kötött, sőt katasztrófavédelmi járulékot is kell utána fizetni.
Tegyük rendbe ezt a kérdést is:
Az ammónium-nitrát a 219/2011 (X. 20.) Kormányrendelet 1. mellékletének 2. táblázatában szereplő nevesített anyag – melynek alsó küszöbértéke 1250 to. Azok a mezőgazdasági termelők akik alsó küszöbérték 25%-át nem érik el (ammónium-nitrát esetében ez 312,5 to alatti mennyiség), nincs üzemazonosítási kötelezettségük.
Amennyiben a vállalkozás küszöbérték alatti üzemnek sem minősül, valamint a Kat. 79. § (1) b) pontja alapján sem tartozik az ADR szerint veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetekhez, akkor nem kell sem katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni, sem bejelentést nem tenni erre vonatkozóan a hatóság felé.
Ez magyarul annyit jelent, ha egy mg.-i termelő 312,5 to alatt ammónium-nitrátot vásárol trágyázási célra, (nem bérben tárolja másoknak, nem gyárt belőle valamit, nem kell a katasztrófavédelemhez bejelentkeznie, sem engedélyt kérnie és nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulási díjat sem fizetnie. Természetesen a vonatkozó tárolási és egyéb szabályokat be kell tartani, illetve a küszöbérték meghatározásánál számolni kell az egyidejűleg más veszélyes anyagok jelenlétével is az adott telepen.
Általános felhasználási javaslata a talajvizsgálati értékek és műtrágyázási terv ismeretében. Elsősorban kalászosokban és repce kultúrákban fejtárgyaként, talajba dolgozva indító N műtrágyaként:
- árpa: 200-350 kg/ha
- búza: 200-500 kg/ha,
- repce: 300-500 kg /ha